Preloader
Slider
Loader
Az üzenetet elküldtük!

A KSH adatai szerint majdnem 5600 munkavállaló hiányzik a raktározás és szállítás területéről

Magyarországon ma verseny van a jól felkészült és képességekkel rendelkező munkavállalókért, s nincs ez másképp a raktározás területén sem. Kevés az elérhető munkaerő, aki pedig dolgozni szeretne, az első jobb ajánlat miatt otthagyja az aktuális munkahelyét.

Egy vállalkozás viszont sohasem állhat le, így a megfelelően képzett dolgozók megtalálása vagy kiváltása igazi kihívás elé állítja a cégvezetőket. A KSH adatai szerint folyamatosan nő a nem betöltött álláshelyek száma az országban, mely igaz a szállítás és raktározás területére is.

Míg 2015. I. negyedévében 1815 nem betöltött pozíció volt ezen a területen, addigra egy évvel később már 2456. A hiányzó dolgozók száma pedig tovább nőtt, 2017-ben 2899, 2018-ban 4336, 2019-ben pedig 5581 fő hiányzott a szállítás és raktározás munkahelyeiről az I. negyedév végén. Ez négy év alatt majdnem 3800 fős növekedést jelent, s azt jelenti, hogy a szektor álláshelyeinek 2,4%-a betöltetlen.

Ez a mennyiség már annyi hiányzó munkavállalót jelent, amely a többi iparág hiányzó alkalmazottjaival együtt nemzetgazdasági hátrány is okoz, s komoly megoldandó feladat elé állítja a törvényhozást. A KKV-k pedig megpróbálnak túlélni, átcsoportosításokkal, túlórákkal és másféle kényszermegoldásokkal szeretnének úrrá lenni a munkaerőhiányon, ami csak ideig-óráig jelent megoldást. A túlterhelt alkalmazottak tűréshatára ugyanis véges, s ha egy cég túlfeszíti a húrt, azzal a még meglévő dolgozóit is elveszítheti.

A munkaerőpiaci krízis okai

Magyarországon több dolog egyszerre alakítja a munkaerőhiányt. Az elszálló lakásárak és megélhetési költségek miatt számos fiatal külföldre vándorolt, az elöregedő munkavállalói réteg természetes fogyásának pótlására így nincs elegendő új belépő a munkaerő piacra.

A megmaradó dolgozókért pedig verseny alakult ki, amit a munkavállalók ki is használnak. Egyre rugalmasabbak a munkavállalás terén, sokan akár az ország másik felébe is átköltöznek egy jobb ajánlat miatt. A tőkeerősebb nagyvállalatok pedig sokszor olyan külön juttatásokkal szívják el a munkaerőt a KKV szektor cégei elől, amellyel azok nem tudnak versenyezni. Ide tartozik a magasabb fizetés, a lakhatás vagy más szociális juttatások. Emiatt nagy az átjárás az iparágak között, könnyen megtörténhet, hogy a ma még raktározásban dolgozó alkalmazott holnap már egy multi összeszerelő üzemében kezd.

A fentiek miatt egyáltalán nem csoda, hogy a logisztika, a szállítás és a raktározás területén sincs elegendő munkaerő. Aki pedig elvállalná a munkát, sokszor nem rendelkezik azokkal az alapvető készségekkel, melyek egy ilyen munkához szükségesek.

Mit hoz a jövő?

A jelenlegi állás szerint a jövő sem biztatóbb, a már most is magas lakás- és albérletárak folyamatosan nőnek. A fiatalok körében végzett felmérések pedig azt mutatják, hogy a köreikben továbbra is nagy a hajlandóság a külföldre költözésre.

Eközben a raktározás, de a logisztika más területein is folyamatosan öregednek el a munkavállalók, s nincs meg a leváltásukra szükséges munkaerő. Ráadásul folyamatosan szivárognak be az olyan megoldások a raktárak területére, melyekhez már alapvető informatikai vagy nyelvi készségek kellenek.

Ma ez az iparág már nem csak arról szól, hogy a megadott dobozokat A helyről B helyre szállítsuk, hanem a különféle nyilvántartásokat is kezelni kell. Ezekhez gyakran Excel ismeret vagy másféle informatikai készség kell, ami még ha alapvető is, sokszor okoz problémát az új dolgozóknak. A piacok nemzetközivé válása pedig nyelvi tudást feltételez, amelyben Magyarország különösen nagy hátrányban van.

A targoncák és más munkagépek kezeléséhez is szakképzett dolgozók szükségesek, akik kiképzését ráadásul nem tudják pillanatok alatt megoldani a KKV-k. S ha a kiképzés és betanítás mégis sikerül, gyakran már a következő héten vagy hónapban más céghez távozik a munkaerő.

A magyar piacon most jelentkező problémák külföldön is ismertek, sőt, ott már évtizedekkel ezelőtt is felmerültek. A megoldást az előre menekülés jelentette, a logisztikai és raktározási folyamatok olyan automatizálásával, mely egyszeri befektetés után hosszabb távon hozza vissza az invesztált összegeket.

A kevesebb munkaerő foglalkoztatása, a kiszámíthatóbb működés és az egyenletes termelés mind olyan pozitív tényezők, melyek miatt megtérül a raktár automatizálása. A magyar piac szereplői is tudják ezt, a hazai KKV-knál azonban ritkán van meg az a sokszor több tízmilliós vagy százmilliós tőke, mellyel egy-egy raktár automatizálható.

A Logicort ezt a versenyhátrányt ismerte fel, s erre építette fel havidíjas szolgáltatását. Az ingyenes helyszíni felmérést követően elkészül az adott raktárra vonatkozó terv, melynek elfogadása esetén a vállalkozásnak nem kell beruháznia a kiépítésre. Csupán a havidíjat kell vállalnia, s a Logicort elvégzi a rendszer kiépítését.

Az így felálló raktározási rendszer automatizáltan működik, s használata előre tervezhető költséget jelent. A Logicort biztosítja az üzemeltetést is, így a KKV-knak nem kell felkészülniük a váratlan kiadásokra, vagy a nem automatizált rendszereknél jellemző fluktuációra.

Az automatizált szolgáltatások magukban foglalják az áruk és a targoncák valós idejű követését, ezek megjelenítését interaktív térképeken, s az árukezelés teljes életciklusa kezelhető a raktárba történő beléptetésétől az onnan való távozásáig. Természetesen a Logicort szolgáltatása integrálható a már meglévő rendszerekhez is, s a targoncákra szerelhető digitális eszközök használatával még könnyebbé válnak a raktározási folyamatok.

Már egy alkalmazottnál is évi több százezer forintos megtakarítás érhető el a hatékonyság növelésével

2020-ban is tovább emelkednek a bérek, miután a Versenyszféra és a Kormány Állandó konzultációs Fórumán megállapodás született a minimálbér bruttó 160 920 Ft-ra, illetve a garantált bérminimum 210 600 Ft-ra történő emeléséről.

A raktározás és logisztika területén dolgozó vállalatoknak azonban ezeknél az összegeknél magasabb bérekkel kell számolniuk, miután jelenleg hiány mutatkozik a munkavállalókból. A KSH gyorsjelentésének legfrissebb adatai a 2019. I. negyedév végéről szólnak, már akkor is 5600 foglalkoztatott hiányzott a szektorból. A tendenciákat tekintve várhatóan azóta még tovább nőtt ez a szám.

Az iparágra jellemző bérekről átfogó képet kaphatunk, ha felkeressük az ezzel foglalkozó weboldalakat. Az Indeed.com például elemzi a feladott álláshirdetéseket, s ezek alapján határozza meg a tipikus fizetéseket.

Egy targoncás átlagfizetése az Indeed.com álláshirdetés-figyelő szolgáltatása szerint nettó 265 000 Ft. Ez az összeg azonban koránt sem jelenti azt, hogy ennyibe kerül egy-egy targoncás a munkaadónak, így érdemes kiszámolni a valós költségeket.

Mennyibe kerül valójában a munkaerő a raktározás és logisztika területén?

Ha egy gondolatkísérlet során kiszámoljuk egy targoncás 265 000 Ft-os nettó bérének valódi költségeit, meglepő eredményre juthatunk.

A munkavállalónak kifizetett nettó összeg az adók és járulékok kifizetése után már kb. 477 000 Ft-jába kerül a vállalkozásnak. A valós költségek meghatározásánál nem szabad elfelejteni, hogy egyes ünnepnapok hétköznapra esnek, s a hétvégéket is levonva nagyjából 250 munkanappal lehet számolni egy évben.

A költségtervezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavállalóknak évente törvényben rögzített számú szabadság jár, például egy 40 éves, két gyerekkel rendelkező targoncás 20+8+4, azaz 32 nap szabadságot kaphat. Az betegszabadság törvényi limitjei (15 nap, és 70%-os távolléti díj) miatt újabb 10 munkanapnyi költséggel számolhatunk, így ezek a hatások további 20%-kal csökkentik az effektív munkaidőt.

Ha a fentieket összeadjuk, akkor kiderül, egy 40 éves targoncás számára kb. 572 000 Ft-ot kell havonta bérköltségként kitermelni a vállalkozásnak.

A gondolatkísérletet megismételhetjük a raktározás és logisztika szektor más munkaköreivel is. Az Indeed szerint egy komissiózó nettó átlagfizetése ma Magyarországon 192 000 Ft, míg egy logisztikai munkatárs a különféle kedvezmények nélkül 280 000 Ft-ot vihet haza. Ha ezt a két értéket behelyettesítjük a targoncásnál már felhasznált logikai elgondolásba, akkor a teljes költség a komissiózó esetén 498 000 Ft-ra, a logisztikai munkatárs esetén 725 000 Ft-ra jön ki havonta.

Mivel a bérek további emelkedésére lehet számítani, így ezek a költségek tovább nőnek majd. A vállalkozásoknak érdemes tehát minden olyan lehetőséget megragadniuk, melyekkel növekedhet a munka hatékonysága. A fenti példákat tekintve, már egy 10%-os hatékonyságjavulás is 40 000-60 000 Ft megtakarítást jelent havonta egy alkalmazottnál, éves szinten pedig elérheti az 500 000-730 000 Ft-ot.

Az előnyök hatványozottan jelentkeznek a nagyobb munkaadóknál, ahol az elért megtakarítás száz dolgozó esetén már meghaladhatja az évi 50-70 millió forintos összeget. Ekkora költségcsökkenés már a nagyvállalatoknál is jelentős tétel, melyért érdemes optimalizálni a raktározási és logisztikai folyamatokat.

Két legyet egy csapásra: hatékonyságnövelés és a munkaerőhiány kezelése

Az olyan modern raktárnyilvántartási szolgáltatás, mint a magyar fejlesztésű Logicort, automatizált eszközökkel kínál intelligens készletnyilvántartást. A segítségével beruházási díj nélkül, csupán az előre meghatározott havidíj ellenében tehető sokkal hatékonyabbá az áruk nyomon követése, a raktározás és a logisztika.

Hogyan csökkentheti az intelligens rendszer a vállalat költségeit? A Logicort segítségével csökken az adminisztráció, egyszerűsödnek a munkafolyamatok és hatékonyabbá válik a raktárnyilvántartás. Ezek együttesen jelentős számú munkaórát takarítanak meg a vállalkozásnak, mely a bérköltség csökkenésén is érezhetővé válik. Nem mellesleg, a kevesebb munkaóra-igény megoldást nyújthat a minden vállalkozásnál égető problémát jelentő munkaerőhiányra.

Az automata rendszer lelke az RFID és az UWB technológia. A raktárba beérkező áruk a bevételezés során egyedi RFID matricát kapnak, ezután a mozgatásuk során a targoncára szerelt leolvasó egyértelműen be tudja azonosítani az adott tételt. Ennek köszönhetően minden áru helyváltoztatása valós időben követhető a központi rendszerben, s az adott tétel helye is pontosan meghatározható a raktárban a nagy pontosságú UWB beltéri technológiával.

A Logicort nem csak a beüzemelésben segít, hanem biztosítja a rendszer folyamatos háttértámogatását, így egy hosszútávon is működő, hatékony raktárlogisztikai megoldást nyújt. Mivel az okosraktár kiépítése nem igényel kezdeti beruházást a vállalat részéről, így a kedvező hatások a telepítést követően azonnal jelentkezhetnek. A vállalt havi díj pedig olyan fix költség, melynek segítségével könnyen kiszámolható a hatékonyságnövekedés által elért tiszta megtakarítás.

Szárnyal a munkaerő-kölcsönzés Magyarországon

Soha nem látott méreteket öltött Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés, 2018-ban több, mint 150 000 munkavállaló szerződött az ilyen cégeken keresztül. A bővülés folyamatos, a munkaerő ilyen felhasználását lehetővé tevő törvény 2002-es hatályba emelkedése óta csupán a válság alatt volt egy kis megtorpanás a kölcsönzés volumenében.

Míg 2002-ben még csak 30 000 munkavállaló állt szerződésben a kölcsönző cégekkel, addig 2008-ban már 116 835. A 2009-es évben a munkaerőt igénybe vevő vállalatok is megérezték a dekonjunktúrát, így csak 79 000 főre volt szükségük.

2010-től azonban újra beindult a dolgozók bérbeadása, 130 000 főre volt szükség a magyarországi cégeknél, s ez a szám 2017-re 159 969 munkavállalóra kúszott fel. A 2018-as év gyakorlatilag ugyanezt a szintet hozta a minimális, 9000 fős visszaesést nem számítva.

Élen a feldolgozóipar, második helyen a szállítás és raktározás

Természetesen a kölcsönzött munkaerő számát tekintve az első helyen a feldolgozóipar áll, ahol főleg a szezonális hatások miatt rövidebb időszakokra van szükség nagyon sok munkavállalóra. 2018-ban ez az iparág több, mint 98 000 kölcsön munkaerőt vett igénybe, ezzel 65%-át felszívva a bérmunkások tömegének.

A második helyen a szállítás és raktározás állt, ahol a 2018-as év során 9 714 fő dolgozott munkaerő-kölcsönzői szerződéssel. Ez az összesen kikölcsönzött munkavállalók 6,4%-át jelentette, 568 fővel többet, mint a 2017-es év során.

A harmadik helyen a kereskedelem és gépjárműjavítás végzett, ez a szektor 8 196 főt foglalkoztatott bérmunkaerőként a 2018-as évben. Itt egy 500 főnyi csökkenés volt tapasztalható az előző évben bérbeadott munkaerő számát tekintve.

A kölcsönzött dolgozók 49,3%-a, 74 200 fő kapott munkát olyan területen, amelyhez nem kellett szakképzettség. További 28,5%, 43 000 fő gépkezelőként, összeszerelőként vagy járművezetőként dolgozott, míg az építőipar 6,8%-ot, 10 200 főt vett igénybe a rendelkezésre álló munkaerőből.

A vállatok többsége teljes munkaidőben vette igénybe a munkavállalókat, tavaly így dolgozott a kölcsönzött dolgozók 69,8%-a. A szerződésekre a határozatlan idejű foglalkoztatás volt jellemző (68%).

Munkaerő-kölcsönző vállalatok és a bérmunkások aránya szektoronként

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok száma lényegében évek óta 770 és 1046 között ingadozik. Az első a 2010-es értéket mutatja, míg a legtöbb cég 2016-ban dolgozott ezen a területen. 2018-ban 866 munkaerő-kölcsönző volt a piacon, ezek 53%-a közép-magyarországi régióban lévő székhellyel, azon belül is 44%-uk Budapesten.

Ezek a vállalatok a tavalyi évben több, mint 308 milliárd forintos bevételt könyvelhettek el, a legtöbbet természetesen a munkavállalók többségét felszívó feldolgozóiparban, 204 milliárddal. A második legtöbb bevételt a járműgyártási szektor hozta a 48 milliárdos bevételével, míg a harmadik helyre a fémfeldolgozás került 38 milliárd forinttal.

Érdekesség, hogy a bérmunkások 6,4%-át felszívó szállítás és raktározás mindössze 8,2 milliárdos bevételt generált, az iparágak közötti képzeletbeli 12. helyet elfoglalva.

Érdemes megnézni a bérmunkások arányát a különféle szektorokban. Bár erről a KSH nem közölt adatokat a kiadványában, egy másik KSH publikációból kiszámolható. A Statisztikai Hivatal ugyanis az üres álláshelyek számát és arányát is folyamatosan nyomon követi, melyet publikál is a honlapján.

Eszerint 2018 IV. negyedévének végén a feldolgozóiparban 749 400 fő dolgozott, a szállítás és raktározás területén 222 590 fő, míg a kereskedelem és gépjárműjavításban 390 062 fő kapott munkát. Ha ehhez társítjuk a munkaerő-kölcsönzés során felvett 98 000, 9 714, illetve 8 196 munkavállalót, akkor látható, hogy a három szektorban a foglalkoztatottak 13,1%-a, 4,3%-a, illetve 2,1%-a érkezett kölcsönadásból.

A Magyarországon dolgozó majdnem 3,1 millió munkavállalót tekintve tehát még van helye a bővülésnek, nem beszélve arról a tényről, hogy nemzetgazdasági szinten 2,5%-nyi munkavállaló hiányzik még a munkahelyekről.

A vállalatok körében is egyre népszerűbb a munkaerő-kölcsönzés, ugyanis ilyenkor a munkavállalók a kölcsönbeadó céggel kerülnek jogviszonyba, nem a munkát megrendelő vállalattal. A kölcsönbe vevőnek nem kell foglalkoznia a betegség vagy más okok miatt kieső dolgozókkal, hiszen ez is a kölcsönbe adó hatáskörébe tartozik. Az is fontos előny, hogy a munkaerő-kölcsönzés ára nem bérköltségnek minősül, hanem ugyanolyan kiadásnak, mint a rezsiszámlák megfizetése.

A legnagyobb munkaerő-kölcsönző cégek

A több, mint 800 munkaerő-kölcsönző cég közül is kiemelkedik néhány, melyek méretüknél fogva lefedik a magyar piac jó részét.

A Prohuman a legtöbb magyar nagyvárosban rendelkezik irodával, az egyik legnagyobb magyarországi szereplőnek minősül a munkaerő-kölcsönzési piacon. 1997 óta működik, s több ezer munkavállaló tartozik hozzá.

A külföldi gyökerű Trenkwalder is már 25 éve a magyar piac egyik komoly szereplője, szintén több ezer magyar munkavállalót kölcsönöz. Ugyanennyire fajsúlyos résztvevő az Adecco is, mely világszerte 60 országban van jelen, köztük Magyarországon.

A Pannonjob egy olyan magyar vállalat, mely 25 éve indult, s azóta is megmaradt magyar kézben. Szintén ezrekben mérhető az általuk kikölcsönzött munkaerő száma. Hasonló méretű konkurensük a WHC, melyet szintén 100%-ban magyar tulajdonosok irányítanak.

A kisebb munkaerő-kölcsönző cégek közé tartozik a Workforce és a Gamax, rendszerint 1000-2000 munkavállalót kínálva a vállalatok számára. Utóbbi ráadásul az informatikai piacra szakosodott, így szoftverfejlesztők és más IT szakemberek tartoznak az állományába.

Az informatikai eszközök a kölcsönzött munkaerőt is segítik

A munkaerő-kölcsönzés egyik nagy hátránya a folyamatos betanulás, mely a bérköltségen megtakarított összeg akár érezhető részét is elviheti. Egy új munkaerő még nem ismeri ki magát a munkahelyen, s amíg nem teljes hatékonysággal dolgozik, a vállalkozás bevételtől esik el. A bérmunkaerő alkalmazása ezen a területen különösen rosszul teljesít, hiszen a munkavállalók gyakran cserélődnek, s minden alkalommal újra kell kezdeni a munkahellyel való ismerkedést.

Az olyan informatikai eszközök, mint a Logicort által fejlesztett egyedi szoftverek és ipari tabletek, képesek a több hetes betanulási időszakot jelentősen lerövidíteni. A segítségükkel már az új munkaerő is képes a hatékony munkára, hiszen elegendő kézbe venni egy tabletet, mely a többi teendőt már pontosan megmutatja.

Többé nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy egy raktárban csak a régi kollégák ismerik ki magukat, miközben az új munkaerő céltalanul bolyong. Az okosraktározási rendszer pontosan a megfelelő helyre küldi a raktárral épp csak ismerkedő dolgozót, aki a szükséges dolgot pillanatok alatt megtalálja. Pont úgy, mint az évek óta ott dolgozó alkalmazottak.

Mitől hatékony a munkaerő és a munkavégzés a raktározásban és a logisztikában?

Ügyfeleinkkel beszélve gyakran merül fel ugyanaz a kérdés: mitől lehetne hatékonyabb a munkavégzés a vállalatuknál, s hogyan lehetne ezeket az eredményeket mérni? Hogyan kell nekikezdeni a kritikus pontok felderítésének, majd hogyan lehet hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat a cég munkájának leállása nélkül?

Ezek nagyon fontos kérdések, nem hiába kerülnek elő mind több és több vállalatnál. Egy raktárban vagy a logisztika más területén működő munkahelyen ugyanis komoly feladatot jelenthet a munkafolyamatok helyes megszervezése. Ennek fő oka, hogy nincs két egyforma vállalat, így univerzális megoldást sem lehet kitalálni.

Minden egyes cégnél változó, hogy éppen mennyire kihasznált a munkaerő, a munkaeszközök vagy a rendelkezésre álló munkaidő. Ezen erőforrások nem optimális megszervezése hátrányt okoz a vállalatnak, mely így lemaradthat a versenyben, vagy akár el is bukhat a konkurencia nyomása miatt.

A tét nagy, egy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy már egy alkalmazottnál is évi több százezer forintos megtakarítás érhető el a hatékonyság növelésével. Itt olvashatja el.

A legnagyobb feladat: megtalálni a kritikus pontokat

A hatékony megoldás elkészítéséhez először elemezni kell a vállalat folyamatait, és megtalálni a kritikus pontokat. Léteznek-e olyam részfeladatok, melyek azért állnak, mert más munkafolyamatok befejezésére várnak? Mi a szűk keresztmetszet, a rendelkezésre álló munkaerő vagy a munkaeszközök?

Ha ezekre megvan a válasz, akkor további elemzés szükséges. Kell-e bővíteni a munkavállalók számát, szükség van-e új eszközök beszerzésére, vagy csak hatékonyabbá kell tenni a munkaszervezést? Ahogy látszik, ezek összefüggő kérdések, melyekre nem lehet azonnal választ adni. Minél nagyobb egy vállalat, annál fontosabb a kritikus pontok megtalálása, hiszen minden, százalékokban mérhető hatékonyságjavulás növeli a nyereséget.

Természetesen az is létfontosságú, hogy a mérések az adott cég raktárában vagy működési helyszínén történjenek, így naprakész adatok nyerhetők ki a mindennapi folyamatokból. Ezek az elemzések már azt is megmutatják, melyek a kulcsterületek a munkaszervezés láncolatában.

Például egy olyan raktárnál, ahol sok munkatárs naponta sok megrendelést állít össze, fontos az egyes munkavállalók hatékonysága, munkavégzési sebessége. Ezzel szemben egy olyan munkahelyen, ahol csupán kevés megrendelést kell komissiózni, de azok jelentősen nagy értékűek, elsődlegesen a pontos és óvatos munkavégzésre kell, hogy törekedjenek.

Igaz ez más munkakörökre is. A rendelkezésre álló targoncások kulcsszereplők lehetnek egy olyan helyen, ahol nagyon sok árut kell mozgatni, s ezek nyomon követése embert próbáló feladat. Ahol pedig nagy értékű áruk érkeznek be, ott elsődlegesen a minél precízebb átvételre kell helyezni a hangsúlyt.

Miután a kritikus feladatok, szerepkörök vagy szereplők be lettek azonosítva a vállalatnál, meg kell mérni a hatékonyságukat. Kiindulási adatok nélkül ugyanis nem lehet pontosan tervezni, ráadásul az elért eredményeket később össze kell vetni a kezdeti állapottal.

Megoldások a Logicort segítségével

Az olyan új informatikai megoldások, mint a magyar fejlesztésű Logicort, a megfelelő eszközökkel és szoftverekkel digitalizálják a raktározási és logisztikai folyamatokat. Ezek segítségével valós időben érkeznek a munkafolyamatok adatai, melyekre alapozva már megtalálhatók a munka kritikus pontjai.

A korábban átláthatatlan adattömegek és számok így új értelmet nyernek, s a vezetőség olyan jelentéseket és mutatókat kap kézhez, melyek alapján a stratégiai döntések már meghozhatók.

Mivel minden vállalat más és más, ezért a hatékonyabbá válás tervezése cégenként eltérő. Vannak azonban olyan jelentéstípusok, melyek minden raktározási és logisztikai területen működő munkahelynél fontosak, így a Logicort többek között ezek elkészítésében is segít.

A különféle eszköz kihasználtsági mutatók pontosan megmutatják, hogy egy munkafolyamathoz rendelt munkaerő elegendő, vagy több alkalmazott szükséges. Itt az is kiderül, ha a hatékonyság az egymásra üresjáratban váró eszközök miatt romlik-e.

Ha a komissiózás egy kulcsfontosságú terület, akkor akár munkavállalókra lebontva is megjeleníthető a naponta komissiózott áruk mennyisége. Ezekből trendek, és összehasonlítások végezhetők a piacon jelenlévő más vállalatok átlagos adatait ismerve.

Természetesen nem csak a komissiózás, hanem más munkaterületek feladatainak végrehajtási ideje is mérhető, s akár az egyes részfeladatok között eltelt munkaidő is megismerhető. Ezzel látható, hogy mennyire hasznosan van kihasználva a munkatársak ideje, s az egyes részfeladatok hogyan oszlanak el a teljes nap folyamán. Ezek az adatok ismét csak lehetőséget biztosítanak a még jobb optimalizálásra, az elvégzendő teendők tökéletesebb megszervezésére.

A változások bevezetésével nyomon követhetők az eredmények. A folyamatosan érkező jelentések megmutatják, volt-e haszna a megtett intézkedéseknek, s pontosan mi változott a hatékonyságnövelő feladatok gyakorlatba állításával. Az egyes mutatók és sorrendek pedig kiválóan felhasználhatók a munkaerő motiválására és jutalmazására, így mozdítva elő a további hatékonyságnövekedést.

Összefoglalás

Összefoglalva a választ az ügyfeleink kérdésére tehát azt mondhatjuk, hogy a hatékonyság növeléséhez vezető út három szakaszból áll.

Első lépésként fel kell szerelni a munkahelyet a szükséges okosmegoldásokkal, eszközökkel és szoftverrel. Második lépésként az ezekből kapott adatok alapján azonosítani kell a munka kritikus pontjait, majd meg kell mérni ezek hatékonyságát és jellemzőit. Harmadik lépésként pedig meg kell hozni azokat a speciálisan a vállalatra szabott döntéseket, melyeket az adatok és jelentések indokolnak.

Ezután már nincs más teendő, mint egyfajta kiegészítő lépésként, folyamatosan figyelni az eredményeket, és ha kell, finomhangolni a műveleteket. A Logicort ebben is segít.

A komissiózás nehézségei a munkaerő szempontjából

A komissiózás célja, hogy a raktárban található áruk közül a megrendelő igényeinek megfelelően összeállításra kerüljön a küldemény. Ez a megrendelés nagyságától függően lehet hosszabb-rövidebb folyamat is, de mindenképpen az egyik legkritikusabb munkaterületnek számít a raktározás és logisztika területén.

A komissiózás élőmunka igénye nagy, de mivel szakmai előképzettség nem szükséges hozzá, ezért a szektorban ezek a munkavállalók kapják a legalacsonyabb béreket. Az Indeed álláshirdetéseket figyelő portál gyűjtése szerint például egy áru összekészítő nettó átlagbére Magyarországon 200 199 Ft, szemben a raktáros 250 780 Ft-os, illetve a targoncás 261 215 Ft-os bérével.

Az alacsonyabb bérek miatt sokkal nagyobb a fluktuáció, gyakran előfordul, hogy a reggel munkába állt munkaerő délután már haza is megy, mert nem bírja a pörgést és a nyomást. Ez pedig pont ellentétes azzal, ahogy egy raktár komissiózásának működnie kellene, ahol éppen a raktárismeret az egyik fő feltétele az áruk gyors összekészítésének.

Bolt szedés, túra szedés és más feladatok

Egy raktárban többféle komissiózási technika is létezhet, s mindegyiknek megvannak a maga hátrányai és előnyei. A bolt szedés során elegendő egyetlen megrendelő tételeit összeválogatni, ehhez viszont nagyon sokat kell menni, így a folyamat lassabb, és kevésbé hatékony.

A túra szedés során több megrendelő tételeit kell összekomissiózni valamilyen csoportosítási szempont alapján, például a másnap hajnalban induló vagy egy megadott terület boltjai ellátó kamionra. Ez gyorsabb és hatékonyabb, mint üresjáratban rohangálni fel és alá a raktárban, viszont megnő a hibalehetőség, s általában plusz munkaerő kell a túrák szedésének irányítására.

Sok vállalkozás a csúcsidőszakokat extra munkaerő igénybevételével kezeli, akár diákmunkások, akár bérmunkások segítségével. 2018-ban például a kölcsönmunkaerő-piacon pont a raktározás és szállítás igényelte a harmadik legtöbb kölcsönmunkást, 9714 fő dolgozott országszerte ilyen ideiglenes szerződéssel.

Az extra munkaerő igénybevétele jelenthet átmeneti megoldást a csúcsidőszakok nyomásának kezelésére, de jelentős idő eltelhet, mire ezek a munkavállalók megismerik a raktárt, és érdemi munkát tudnak végezni. Addig ráadásul a tapasztaltabb munkaerő kapacitásának egy részét is lekötik, s végül gyakran a valódi hasznos munkavégzés előtt otthagyják a megbízót.

Extra költségek a komissiózásban

A komissiózásban nem csak a folyamatosan cserélődő új munkaerő betanítása és a régi munkavállalók erre eltöltött munkaideje jelent kiesést, hanem számos más olyan költséggel is számolni kell, mely elsőre nem egyértelmű.

Ha nem pontos és megfelelő tempójú az áruk összeválogatása, az a raktár többi munkafolyamatát is hátráltatja. A komissiózás alapvető fontosságú, így hiba esetén kihasználatlanul várhat a targoncás, a kamionsofőr és további dolgozók is. Ráadásul, mivel a logisztikai folyamatok terveket követnek, a raktárban bekövetkező csúszás az egész szállítási láncolatot felboríthatja. Lehet, hogy egy csomag összekészítésének késlekedése miatt a szállítást végző sofőr munkaideje már nem lenne elég, újabb pihenőidőt kell betervezni a szállításba, ezt esetleg az áruk romlandósága nem engedné meg és így tovább.

A csúszásból eredő hatások végig gyűrűzése számos helyen plusz költséget jelenthet a láncolatban, legyen szó akár a megromlott áruk káráról, az extra munkaidő kifizetéséről, vagy a komissiózást ellenőrző plusz ellenőr munkabéréről.

Hatékonyabb komissiózás az informatikai eszközök segítségével

A hatékonyabb komissiózás ma már megvalósítható az olyan új informatikai eszközök felhasználásával, mint a magyar fejlesztésű Logicort rendszere. Itt a raktárba bekerülő áruk RFID címkét kapnak, így mindig pontosan lehet tudni, melyik áru, hol van a területen.

A munkatársak pedig digitális eszközökkel kerülnek felszerelésre, ideértve a targoncákra erősített címkeleolvasókat vagy a munkavállalók számára rendszeresített ipari tableteket. Utóbbiak segítségével azonnal pontosan beazonosítható a kért tétel helye, így üresjárat nélkül meg lehet találni azokat. A rendszer segítségével szinte nincs szükség betanításra, mivel a raktárismeret ezentúl nem csak a „régi öregek” privilégiuma lesz, hanem a tablet segítségével az újonnan beálló dolgozóké is.

A Logicort rendszere valós időben mutatja a raktárkészletet és végez kimutatásokat, így nem csak a tételek felkutatása, de a különféle túrák összekészítése is könnyebbé válik. A megrendelési egységek minél hatékonyabb összeállítása, a komissiózásukhoz szükséges optimális módszer megválasztása pedig nem csak a munkavállalók üresjáratát csökkenti. A dolgozókat érő stressz már azáltal csökken, hogy a tabletek útmutatását követve sokkal kevesebbet kell menniük egy nap, így elégedettebbé válnak, s csökkenhet a fluktuáció.

Az okosraktározási rendszerek előnye így kétféle módon növeli a vállalkozás nyereségét. Nem csak a hatékonyság javulása miatt lesznek jobbak a mutatók, hanem a dolgozói fluktuáció csökkentése miatt is.

A bevételezés és raktározás nehézségei a munkaerő szempontjából

A bevételezés és raktárba beszállítás a vállalat belső logisztikai feladatainak első és egyik legfontosabb lépése. Ha ezen a ponton hiba csúszik a bevételi adatok rögzítésébe, akkor nem lesz megfelelő a készletnyilvántartás, és ez később minden belső folyamatra kihatással lesz.

Magyarországon számos területen van munkaerőhiány, s ez igaz a raktározás és logisztika területére is. 2019 I. negyedévének végén 5581 fő hiányzott a szektorból a KSH jelentése szerint, így egyre több cégnek jelent problémát a bevételezési folyamatok megfelelő tempóban történő elvégzése.

Az áruátvétel folyamata és a fellépő problémák

Az áruátvétel megkezdése előtt már biztosítani kell, hogy az átvétel helye és a raktár fogadni tudja a beérkező árukat, legyen megfelelő számú gép ezek elvégzéséhez, s rendelkezésre álljon a megfelelően képzett munkaerő.

Az utóbbi megléte a kritikus pont, hiszen az ágazatot jellemző fluktuáció és a folyamatosan érkező új alkalmazottak betanítása jelentős erőforrásokat igényel. Az áruk átvétele állandó feladatot jelent, így nincs idő megvárni, míg egy a területtel csak éppen ismerkedő kolléga betanul, ráadásul a tanítása a már meglévő alkalmazottak kapacitásának egy részét is leköti. Gyakran pedig mire sikerrel járnának, az új munkaerő már tovább is áll.

Nem javítja az összképet az sem, hogy egyre nagyobb a kölcsönmunkaerő aránya a raktározásban, 2018-ban például 9714 fő dolgozott így a területen. Az ilyen munkavállalók hatékonysága pedig még rosszabb, hiszen ők is tisztában vannak vele, hogy a feladat csak rövidebb időre szól, s egyáltalán nem motiváltak a jó munkavégzésre.

Az áruátvételhez felhasznált eszközök ismerete igényel némi betanítást, ahogy az adminisztráció is rendszeresen komoly problémát okoz az új munkaerőnek. A párhuzamosan végzett feladatok gyakran túl sok új információt jelentenek, s ilyenkor kerülnek bevételezésre a rossz minőségű termékek, vagy a mennyiségi átvétel nem történik meg megfelelően. Végül mindkét esetben kára keletkezik a vállalatnak.

Betárolási feladatok és a fellépő problémák

A betárolás is szorosan kapcsolódik az áruátvételhez, s ezt a részterületet szintén érintik a fent felsorolt problémák. A tárolás során eltérő gyakorlatok létezhetnek, kerülhet például minden áru az előre meghatározott helyére, vagy ömlesztve, a raktárban épp szabad helyre.

Előbbi megoldás lassabb, és a raktár ismeretét feltételezi, a második gyorsabb, viszont később a komissiózást nehezíti meg nagyon az össze-vissza fellelhető tételek előkeresése. Akár a betárolás, akár a komissiózás során fellépő késedelmekről van szó, mindkettő végig gyűrűzhet a szállítási láncolaton, s további költségeket róhat a cégre.

Modern informatikai eszközök használata a bevételezés és betárolás során

Az olyan modern informatikai rendszerek, mint a magyar fejlesztésű Logicort, egy okosraktározási rendszert hoznak létre, mely kihatással van a bevételezés és tárolás sebességére.

A Logicort megoldásának lelkét a digitális eszközök és a mögöttük lévő szoftver jelentik. Minden árucikk egy RFID matricát kap a raktárba érkezésekor, mellyel bekerül a rendszerbe. A targoncákon lévő szkennerek minden mozgatott tétel kódját leolvassák, így valós időben látható az egyes áruk mozgatása és elhelyezkedése. A munkavállalók ipari tableteket kaphatnak, melyek segítségével szintén pillanatok alatt lokalizálható a keresett tétel, így nincs üresjárat, az új munkavállalók betanítása pedig az eszközök használatával pillanatok alatt megtörténhet.

A Logicort szoftvere azonban még ennél is többet tud, mivel a raktár feltöltésének prioritásai is megadhatók benne. Itt olyan paraméterek állíthatók be, mint például a bejövő termékek elhelyezése a forgási sebességük, a megszokott helyük vagy más dolgok alapján. Amint ez megtörtént, nem a raktárvezetőnek kell meghatározni a bevételezett tétel elhelyezésének módját, hanem csak követni kell a rendszer utasításait, mely mindig a legjobb megoldást választja.

Az okosraktár segítségével nem csak a bevételezés és az áruátvétel költségei csökkenthetők a jobb kihasználtsággal, és a felesleges pozíciók átcsoportosításával, hanem később ugyanezen rendszer segíti az áru további életét. Minden mozgatáskor rendelkezésre áll majd a tétel aktuális lokalizációja, ennek megváltozása valós időben nyomon követhető, s az áru új helye vagy a raktárból való távozása is azonnal iktatásra kerül. Nem lesz szükség a fárasztó papírmunkára, ezek rögzítésére és feldolgozására, mivel a digitális kornak köszönhetően minden azonnal rendelkezésre áll.

Leltározás, mint munkafolyamat körbejárása munkaerő szempontjából

A leltározás során a raktárban lévő árucikkeket a munkafolyamatot elvégző személyek összeszámolják, és összevetik a nyilvántartással. Bár a törvény évente csak egy alkalommal teszi kötelezővé, a vállalkozásoknak elemi érdekük a minél többször elvégzett leltározás.

Ez a feladat nagyobb figyelmet biztosít az árucikkekre, így csökkentheti a lopások számát. Ha az eltulajdonított termékeket az üzlethelységben viszik el az oda betérők, akkor a leltár fényt derít arra, hogy a bolt mely részeire kell nagyobb figyelmet fordítani. Ez történhet biztonsági kamerákkal, biztonsági személyzettel, vagy valamilyen áruvédelmi technológia felhasználásával.

Ha a lopás a raktárban történik, akkor pedig a rendszeres leltározás még azelőtt fényt derít erre, mielőtt még túl nagy kár keletkezne. Pozitív hatásként pedig az enyves kezű munkavállalókat is eltántoríthatja a tény, hogy a lopásra hamarosan sor kerülhet.

A leltár kiváló lehetőséged ad arra is, hogy az előre megtervezett üzleti folyamatok nyomon legyenek követve, és ha nem teljesülnek, akkor már menet közben változtatni lehessen a célokon. A rosszul fogyó termékek beazonosításával azok áthelyezhetők egy új helyre, vagy valamilyen akció keretében fel lehet kelteni a vevők érdeklődését irántuk. Nem mellesleg pedig a sérült vagy romlott tételek is felfedezhetők ilyenkor, így a csak virtuálisan elérhető árukat még azelőtt után lehet rendelni, hogy valóban kifogynának.

A leltározás és a munkaerő kapcsolata

A leltározást klasszikusan élő munkával végzik, ahol többféle megközelítést lehet alkalmazni. A mennyiségi felvétel során a leginkább munkaigényes feladat a meglévő nyilvántartásoktól függetlenül elvégezni a leltározást. Ilyenkor a résztvevő személyek valóban megszámolják a meglévő készleteket, de csak a feladat végén vetik azt össze a nyilvántartással. Ennek egy kevesebb munkaórát igénylő változata, amikor a nyilvántartások alapján dolgoznak a dolgozók. Ekkor csak azt ellenőrzik, hogy a nyilvántartásnak megfelelne-e a készletek, így sokkal gyorsabban lehet haladni.

Külön feladat a csomagolt vagy ömlesztett termékek leltározása. Ennek pontos módjáról az adott vállalat belső szabályzata rendelkezik. Előfordulhat, hogy a csomagok bontatlanságát le kell ellenőrizni, vagy az ömlesztett árukat térfogat, illetve tömeg alapján le kell mérni.

Ha a vállalkozás év közben nem vezet nyilvántartást a raktárkészlete változásáról, akkor a mennyiségi felvételt kell alkalmazni. Ha vezet, de hiányosan, vagy csak értékben követi a változásokat, akkor szintén ugyanez a leltározási módszer kötelező a törvény előírásai szerint.

Az éves leltár fő hátránya, hogy az elvégzése alatt leáll a munka, így ennek kieső költségeit is a vállalkozásnak kell állnia. Előfordulhatnak olyan hatalmas eltérések az ellenőrzés során, mellyel a cég nem számolt, s ezt a leltárhiányt le kell könyvelni költségként. Külön költség lehet ennél a módszernél az extra munkaerő beállítása, csak a leltározás idejére.

A feladat egy teljesen más megközelítése a folyamatosan elvégzett leltározás, ilyenkor külön dedikált munkatársak végzik ezt a munkát az év során. Ezzel a megoldással naprakész információk kaphatók a tételek pontos mennyiségéről, viszont a költsége a külön erre a célra felvett munkavállalók miatt magas. Nagy előnye még, hogy rendkívül pontos, és nem alakulhatnak ki meglepetésszerű leltárhiányok.

Mindkét leltározási eljárásra van példa a gyakorlatban, a vállalkozások saját belátásuk és üzleti céljaik alapján döntenek akár az évente egyszer (esetleg több alkalommal) elvégzett, vagy a folyamatos leltározás között.

A Magyarországot érintő munkaerőhiány a leltározást is megnehezíti, mivel a raktárakban és üzlethelységekben nehéz megfelelő munkavállalót találni. A szektort sújtó munkaerőhiány miatt nem csak a munkabérek lőttek ki, de az új belépők folyamatos kiképzése, a túlórák vagy az elmaradt haszon is költségként jelentkezik a munkaadói oldalon.

Hatásos megoldás a leltározási problémákra és feladatokra

A digitális eszközök segítségével a leltározás kihívásaira hatékony válasz adható. Az olyan megoldások, mint a magyar fejlesztésű Logicort, számos raktározással összefüggő feladatot tudnak könnyebbé tenni.

A Logicort a leltározásnál is felhasználható, mivel a raktárba belépő termékek azonosító matricákat kapnak. Ezeket az áruk mozgatásakor szkennerek olvassák le, így nem csak a tételek pontos helye követhető nyomon, hanem az is, ha valami megsérül, vagy elhagyja a raktárt.

A pontos és valós idejű nyilvántartás megkönnyíti a kötelező leltározást is, ráadásul szükségtelenné válik a folyamatos ellenőrzés, így a felszabaduló munkaerő más területre irányítható át. Csökken a vállalkozás költsége, a Logicort pedig belépési költség nélkül, előre tervezhető havidíjjal vehető igénybe.

Az eredmények nem virtuálisak, gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. A Logicort leltározással kapcsolatos sikertörténete, hogy volt olyan partner vállalat, ahol a rendszer bevezetésével tizedére csökkent a leltárhiány, és a költségek már 1 év alatt megtérültek. Érdemes tehát kipróbálni ezt az okosraktározási rendszert, mely a vállalat számos pontján tudja hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat.

Milyen bérezésen kívüli módszerek és lehetőségek vannak a munkatársak megtartására a raktározásban?

Magyarországon a munkaerőhiány a raktározási és szállítási szektort is sújtja, a KSH jelentése szerint 2019. II. negyedévének végén több, mint 5200 munkavállaló hiányzott a területről. Az egyre élesedő munkaerőpiaci versenyben a munkaadók számos ösztönzőt bevetnek az alkalmazottak megtartására, melyek már nem csak a pénzbeli juttatásokról szólnak.

Az elégedett munkavállalók jobban dolgoznak, hatékonyabbak a raktározási folyamatok során, és a vállalatnak nem kell hosszú idő alatt és számos költséggel kiképezniük az újonnan belépőket. Ezek az új dolgozók sokszor amúgy is nehezebben válnak be a szektor munkahelyein, nem egy esetben előfordul, hogy a reggel érkező alkalmazott délután már haza is megy.

A legnépszerűbb béren kívüli juttatások

A magyarországi cafeteria piac egyik vezető vállalkozása, az Edendred, rendszeresen készít felméréseket a dolgozóknak adott béren kívüli juttatásokról. A legfrissebb eredmények 2019. szeptemberéből származnak, mely szerint Magyarországon a vállalatok kétharmada ad cafeteriát a dolgozóinak.

Bár a 2019-es adóügyi változások hátrányosan érintették az ilyen extra juttatások adózását, a legtöbb cég a munkaerőhiány miatt nem tehette meg, hogy a dolgozókra hárítja ezek költségét. A leggyakrabban alkalmazott támogatási forma a szeptemberi iskolakezdési juttatás volt, ezt követte a dolgozók étkezésének támogatása. A harmadik legnépszerűbb elem már változó képet mutatott, de egyértelmű célja volt a munkavállalók megtartása.

Az Edendred nem végzett külön felmérést a raktározási iparág munkaadóival, de a gyakorlati tapasztalatok ebben a szektorban is hasonlók.

A munkavállalókat érő kihívások is számítanak

Mivel a raktározás számos munkafolyamata eléggé megterhelő a dolgozók számára, így megtartásuk nem csak pénzbeli vagy béren kívüli juttatásokkal érhető el. Sőt, a munka nehézsége gyakran az elsődleges ok, ami miatt egy alkalmazott könnyebb feladat után néz.

Egy raktárban ugyanis több kihívásnak is meg kell felelnie a munkavállalóknak:

Hatalmas távolságok

Még a kisebb raktárakban is hatalmas távolságokat kell megtenniük a dolgozóknak, sok esetben gyalog, nehezebb dolgokat mozgatva. Ha nem megfelelő a munkaszervezés, akkor fölösleges köröket kell róni, amit pont a dolgozók vesznek észre legelőször. Az extra utakból eredő frusztráció már rövid távon is megmérgezheti a munkakedvet, és idő előtti távozáshoz vezethet.

Ezen a problémán a megfelelő munkaszervezéssel, a túrák optimalizálásával, és a tételek hatékony elhelyezésével lehet segíteni. Bár továbbra is sokat kell majd menniük a raktárban dolgozóknak, értékelni fogják, hogy könnyebbé vált a munkavégzés.

Feszített tempó

Egy raktárba folyamatosan érkeznek be az áruk, és gyakran távoznak is onnan. A mérettől és felhasználási módtól függően ez hatalmas volumeneket ölthet, melynek megszervezése nem könnyű feladat. A kamionok üres várakozása, a pihenőidőkbe való belelógás vagy más törvényi előírások korlátjai mind extra költséget jelentenek a vállalkozásoknak.

Ennek eredménye az állandóan feszített tempó, ahol a legkisebb hiba is csúszások láncolatát indítja be, és a nyomás rendszerint az árut mozgató és komissiózó munkatársakon csapódik le. Ezt a stresszt sem bírja mindenki, így ennek csökkentése elemi érdeke minden raktárral rendelkező vállalatnak.

Gyors döntések kényszere

A raktárban az áruk optimális elhelyezését, a kimenő és bejövő termékek kezelésének sorrendjét és mikéntjét is felelős személyek határozzák meg, akik a munkahely kulcsszereplői. Ha ők hibáznak, akkor jelentősen romlik a hatékonyság, és beindul a már előbbiekben említett spirál.

Ezek a munkavállalók rendszerint régóta az adott helyen dolgoznak, így kívülről ismerik azt, és sokszor improvizálnak, ha egy probléma felmerül. A rájuk nehezedő döntéskényszer is gyakori oka a pályaelhagyásoknak, de a hosszútávú stressz miatt sokszor egészségügyi okok miatt távoznak az ilyen pozícióban dolgozók.

Modern segítség a dolgozók megtartásáért

A fenti problémák mind megoldhatók a raktározás 21. századi, modern megoldásaival. Az olyan okosrendszerek, mint a magyar fejlesztésű Logicort, segítenek átláthatóbbá tenni a munkafolyamatokat, miközben mérséklik a munkavállalókra rakódó stresszt.

A Logicortnál a raktárba beérkező termékek azonosítócímkét kapnak, melyet a mozgatásért felelős targoncák minden tétel mozgatásakor leolvasnak. Így nem csak valós időben kapható átfogó kép az aktuális készletről, hanem azok pontos elhelyezkedése is nyomon követhető a raktárban.

Nincs többé üresjárat, hiszen a különféle túrák összeválogatása optimalizálható, és a szoftver a leghatékonyabb útvonalat és sorrendet ajánlja ezek komissiózásához. A tévedések kiküszöbölésével csökken a dolgozókat érő nyomás, és a nyugodtabb légkör nem kényszerít a pályaelhagyásra.

A Logicort a tételek elhelyezését is optimalizálni tudja, így nincs szükség improvizált döntésekre, változások esetén a szoftver azonnali alternatívát javasol. Az új munkatársak betanítása pedig pár percre csökkenhet, mivel a hordozható ipari tabletek pontosan meg tudják mutatni az új kollégáknak is, hogy hol található meg a következő raktártétel.

Hogyan lehet kiépítési költség nélkül okosraktárrá alakítani egy hagyományos raktárt?

A raktárban választott tárolási és automatizálási módszerek alapvető kihatással vannak a működési költségekre. Bár már jó ideje működnek teljesen automatizált raktárak, nem biztos, hogy minden vállalkozásnak ez a típus jelenti az ideális megoldást.

Ebben a bejegyzésben az alapvető raktártípusokat tekintjük át. Megvizsgáljuk az előnyöket és hátrányokat, illetve a költségeket is.

Statikus raktár

A statikus raktár az állványok nélküli tárolási módot jelenti, ahol mindent feladatot manuálisan végeznek el a dolgozók. Sok esetben teljesen hiányzik az informatikai és automatizálási felszereltség, és az árukészlet elhelyezkedését a raktárvezető fejben tartja, esetleg egy füzetben vezeti.

Az ilyen raktár költsége alacsony, nagyjából 70 dollár raklaponként. Jellemzően kevesebb terméket helyeznek el ezen a helyen, de azokból nagyobb mennyiséget, és gyakori, hogy az egységeket egymásra pakolják. A tárolókapacitást mindig az határozza meg, hogy az egyes árukból mennyit lehet egymásra helyezni.

Ennél a módszernél csak korlátozottan működik a FIFO (First In, First Out – az elsőként bekerülő termék kerül ki elsőként a raktárból) elv, mivel a raklapokhoz csak a többi dolgon keresztül lehet eljutni. Ha mégis egy, a raktár belsejében található árura van szükség, akkor előtte az útban lévőket át kell mozgatni.

Mobil állványrendszerek

A mobil állványrendszerek és polcok felhasználásával jobban kihasználható a rendelkezésre álló tér, mivel a felhalmozható készletet már nem az határozza meg, hogy egy termékből mennyit lehet egymásra helyezni.

Az ilyen helyeken már megjelennek az automata targoncák, így az automatizálás egy része kiváltja a humán tényezőt. Ettől függetlenül még mindig szükség van az emberi munkavégzésre, és a drágább bekerülési és működtetési költségek a raktár fenntartásában is jelentkeznek. Ennél a típusú raktárnál az egy raklapra eső havi költség elérheti a 210 dollárt.

Automata raktárak

Az automata raktárak jelentik a legmodernebb megoldást, ahol minden feladat automatizálva van. Emberi közreműködésre maximum a rendszerek beállításában vagy szervizelésében van szükség, a működtetésnél nem.

Az ilyen megoldások jellemzően tőkeerős és nagy forgalmú multivállalatoknál kerülnek felhasználásra, mivel a legtöbb vállalkozás számára nem rentábilisek. Az is gyakran előfordul, hogy egy ilyen, teljesen önműködő rendszert inkább presztízs vagy biztonsági okok miatt alakítanak ki, és sohasem térül meg a felépítése.

Az egy raklapra eső havi költség az automata raktárak esetében elérheti az 500 dollárt.

A statikus raktárak költséghatékony modernizálása

Magyarországon a legtöbb esetben statikus raktárakat használnak a vállalkozások, mivel az automatizálásuk jelentős összegbe kerül. Itt nem csak a szükséges eszközök és berendezések jelentenek kiadást, hanem a működtetésükhöz szükséges know-how és szoftverek megszerzése.

A Logicort egy magyar fejlesztésű okosraktározási rendszer, mely számos módon teszi hatékonyabbá a statikus vagy állványrendszerrel felszerelt raktárak működését. A segítségével csökkenthetők a költségek, növelhető a hatékonyság és válasz adható az egész szektort sújtó munkaerőhiányra.

Pontosabb árukövetés, hatékonyabb betárolás

A komissiózás során a hatékonyság kiemelten fontos, mivel sokszor teljesen eltérő helyen lévő árukat kell egybecsomagolni, ráadásul az egymásra váró munkatársak vagy eszközök miatt romlik a hatékonyság. A Logicort kiküszöböli az üresjáratot, és a megadott paraméterek alapján kijelzi a legjobb útvonatlat egy tétel vagy túra összeállításakor.

Pontosabb raktárkészlet-információ

A pontosabb raktárkészlet-információt a Logicort valós időben mutatott adatokkal támogatja meg. A felhasználásával könnyen teljesíthetők a riportok, a szorosabb követés pedig mérsékli a raktárhiányt.

A naprakész adatok miatt eltűnnek a virtuális készletek, az olyan tételek, melyek papíron még megvannak, de a felhasználásukkor derül ki a hiányuk.

Elégedettebb munkavállalók, csökkenő elvándorlás

A raktározási feladatok jelentős részében nagy távolságokat kell megtenni, így az útvonalak optimalizálásával és az üres körök csökkentésével könnyebbé válik a dolgozók munkája. A kisebb terhelést a munkavállalók is megérzik, és kevésbé lesznek hajlamosak új munkahely keresésére.

A munkaerőhiány így a dolgozók megtartásával is mérsékelhető, ráadásul a hatékonyságjavulás miatt megspórolt költségek akár a munkavállalók jutalmazására fordíthatók.

Okosraktár kezdeti költségek nélkül, tervezhető havidíjjal

A fentieken felül a Logicort egyik legnagyobb előnye, hogy az okosraktár kialakításához nincs szükség nagy összegű befektetésre. A szolgáltatás belépési vagy kiépítési díj nélkül, azonnal igénybe vehető, ahol a terület felmérése után a vállalat szakértői bemutatják a legjobb megoldást.

Ennek kiválasztása után megkezdődik az infrastruktúra kiépítése és a rendszer beüzemelése, mely a rendszeres és tervezhető havidíjon kívül más költséggel nem jár.

Hogyan lehet eldönteni, hogy a targonca bérlése vagy megvásárlása éri meg jobban?

A globális targoncapiac dinamikusan nő, 2018-ban például több, mint másfél millió ilyen gép talált gazdára világszerte. A legnagyobb gyártók közé a Toyota, a KION, a Jungheinrich, a Mitsubishi és a Crown Equipment tartozott.

Közülük többen jelentős magyarországi jelenléttel is rendelkeznek, mint például a Linde Magyarország, a Toyota Material Handling, a Still, a Mitsubishi, a Jungheinrich vagy a KION Group. A piac fontos szereplői még az olyan független szervizek és forgalmazók is, mint a Niketrans, a Triplex Targo vagy a Schweighardt HidroTarg.

A bérlés és vásárlás költségei

A targoncahasználat mindig költséggel jár, legyen szó bérlésről vagy vásárlásról. A bérlésnél különféle konstrukciók érhetők el, de általánosságban elmondható, hogy a nagyobb teherbírású gépek többe kerülnek, hosszabb időre pedig fajlagosan olcsóbb ez a megoldás.

Ha a villástargoncákat nézzük, egy 3 tonnás gép kölcsönzése napi 20 000 Ft + ÁFA összegtől indul, egy hónapra igénybe véve pedig 290 000 Ft + ÁFÁ-t kell fizetni érte. Egy 10 tonnás gépnél viszont 50 000 + ÁFA, illetve 720 000 Ft + ÁFA összeg jön ki ugyanezen időtartamokra. Mindkét esetben meg kell fizetni a bérbeadó telephelye és a megrendelő közötti szállítás árát is.

A legtöbb szolgáltatónál a berendezésekhez képzett targoncakezelő is igénybe vehető, akinek az órabére 9 000 Ft + ÁFA összegtől indul, napi díja pedig 49 000 Ft + ÁFA költséget jelent. Itt is igaz, hogy a nagyobb targoncára csak drágábban lehet kezelőhöz jutni.

Hasonló teljesítményű villástargoncák vásárlása több milliós tétel, a határ pedig a csillagos ég. Egy 800 kg-os Mariotti elektromos targonca például 4 millió Ft + ÁFA összegnél indul, míg egy másfél tonnás gázos vagy dízel targonca 5,6-6 millió Ft+ ÁFA ártól érhető el. A 8 tonnás gépeknél nem ritka a 20 millió Ft + ÁFÁ-s ár sem.

Használt vagy új targonca beszerzése

A használt targoncák olcsóbbak, mint az új gépek, Magyarországon is egész iparág épült az importjukra és kereskedelmükre. Az, hogy mikor éri meg új targoncát megvásárolni, és mikor jobb egy használt, számos tényezőtől függ.

A használt targonca ára akár jelentősen kedvezőbb is lehet, de szervizigénye esetlegesen nagy, ráadásul figyelni kell, hogy olyan típus kerüljön megvásárlásra, melynek folyamatos alkatrészellátása biztosított. A meghibásodások esetén nem csak a javítás jelent költséget, hanem a munkából való kiesés, különösen, ha más munkafolyamatok várnak a gépre. Szintén ide kell sorolni a szervizelés idejére igénybe vett targoncabérlés díját is.

Az új gépek ára jóval magasabb, viszont garanciával érkeznek, ráadásul egy meghatározott munkaóraszámot komoly meghibásodás nélkül kibírnak. Ilyenkor csak a kopóalkatrészek cseréjét kell megoldani, ami megfelelő karbantartási politikával szintén nem jelent kiesést a munkából.

Legyen szó új- vagy használt gép beszerzéséről, előre fel kell mérni a használat körülményeit, és ennek megfelelően kell üzemanyagtípust választani.

A gázzal vagy dízelolajjal működő targoncák hátránya, hogy zárt térben fokozottan ügyelni kell az általuk kibocsátott kipufogógázokra, ezek elvezetéséről gondoskodni kell. Ráadásul, néhány esetben nem is használhatók fel anélkül, hogy az ne veszélyeztetné a dolgozók egészségét. Szintén megoldandó feladat az üzemanyag biztosítása, a tűzvédelem és a törvényeknek megfelelő tárolás.

Nagy előnye viszont az ilyen eszközöknek, hogy gyakran nagyobb teherbírásúak, kevésbé érzékenyek az időjárás viszontagságara, olcsóbb a működtetésük, és ritkábban kell elvégezni velük a tankolást.

Az elektromos targoncák jó megoldást jelenthetnek zárt munkahelyeken, kisebb méretük miatt az eldugottabb helyekre is odaférnek, és csendes működésük a zajterhelést sem fokozza.

Hátrányuk, hogy jellemzően gyengébbek a dízeles vagy gázos alternatíváknál, gyakrabban kell tölteni őket, és az üzemeltetésük is drágább. Az akkumulátorok cseréje is jelentős költséget jelenthet, főleg a használt gépeknél kell ügyelni ezek élettartamára.

Javuló hatékonyság az okosrendszerek használatával

Ahhoz, hogy egy vállalkozás tudja, hány targoncára van szüksége, vagy a meglévők mennyire vannak kihasználva, tökéletes megoldást jelentenek az okosrendszerek. Ezek kifejezetten a raktározás és logisztika munkafolyamataira lettek elkészítve, köztük a magyar fejlesztésű Logicorttal.

A Logicort rendszerében minden raktárba beérkező termék egy RFID matricát kap, melyet a targoncákra szerelt szkennerek olvasnak le. Az RTLS rendszerrel valós időben követhető, hogy egy gép merre jár, éppen mit szállít, és ezek az adatok naplózásra is kerülnek.

Az információk kiértékelése után látható, hogy megéri-e saját targoncát venni, vagy a bérlés a kifizetődő. A már munkában lévő eszközök hatékonysága kiszámolható, és a Logicort optimalizálni is tudja a felhasználásukat. Csökkenthető a holtidő, a gépek egymásra várása, ezzel az egész logisztikai lánc működtetése gazdaságosabbá válik.

A Logicort rendszerének emellett nincs kiépítési díja, csupán egy fix havidíj jelentkezik, mellyel könnyű tervezni.

Meddig használható egy sérült raklap?

A raklapokat számos tulajdonság alapján lehet csoportosítani, de a raktározásban és logisztikában speciális szerepet töltenek be a több utas paletták. Ezeknél a beérkező árucikkeket a raklapokkal együtt vételezik be, és cserébe üres raklapokat adnak ki a raktárból.

Hogy a paletták ilyen cseréje zökkenőmentesen történhessen meg, a méreteket szabványosítani kellett. A leggyakrabban használt szabályrendszer az EPAL, mely 800 x 1200-as EUR raklapokat használ. Ez a palettákat minőség alapján is vizsgálja, melyhez részletes kritériumrendszert készített. A segítségével az adott raklap kategóriákba sorolható, illetve megállapítható, hogy mikor nem használható már fel az áruszállítás során.

EPAL minőségi osztályok

Az EPAL 4+1 osztályt állapít meg. Az új raklapok az első, a használtak a második, harmadik és negyedik, illetve a nem használható, javításra szoruló paletták a +1.

Új raklap

Az új raklap anyaga az előírások szerint maximum 22%-os nedvességtartalommal rendelkezhet, terhelhetőségének el kell érnie az 1500 kg-ot, és hőkezeléssel garantáltan teljesítenie kell az ISPM 15 / IPPC nemzetközi szabványt. Ez utóbbi azért került megalkotásra, hogy a raklapokban megbúvó élősködőket kiirtsa a hőkezelés, és ne tudjanak a szállítás közben akár több ezer kilométert vándorolni.

Az új raklapnak a szabvány szerint világos színnel és sima felülettel kell rendelkeznie, mely mentes a szálkáktól és szilánkoktól. A négy darab sarokélét, illetve az alsó deszkák esetén minden élét le kell kerekíteni.

A fentieken kívül a szélső tuskókon fel kell tüntetni az EPAL vagy az EUR márkajelzést, míg a középső tuskón kell helyet kapnia az IPPC azonosítónak, a gyártó azonosítónak vagy engedélyszámnak és a hitelesítő kapocsnak.

A osztály

Az A osztály az első olyan kategória, ahol használt raklapokról van szó. A fa színe még itt is világos, de az ISPM 15 / IPPC teljesülése már nem garantált. A használtság foka csekély, az adott raklap nem lehet elszíneződött, a tuskók nem lehetnek elfordulva, a felületén nem lehet szálka vagy szilánk, és nem lehetnek matricák vagy címkék a faanyagra ragasztva.

B osztály

A B osztályú raklapoknál sem lehet elfordult tuskó, de színnél már megengedett a sötétebb, használtabb tónus. A raklap felülete itt még mindig sima, nem lehet rajta sem szálka, sem szilánk, és matricák vagy címkék sem fordulhatnak elő. A maximum 22%-os nedvességtartalom ennél az osztálynál is kötelező.

C osztály

A C osztályú palettáknál megengedett a tuskók elfordulása, de ezek 1 centiméternél jobban nem nyúlhatnak túl a raklap oldalai által meghatározott síkokból. Minden olyan szennyeződés elfogadott, ami még nem veszélyezteti az árut.

Legalább az egyik szélső tuskón látszania kell az EUR vagy EPAL védjegynek, és már nem feltétel, hogy szálka- vagy szilánkmentes legyen a raklap. Címkék vagy matricák megléte is engedélyezett, ha csak ezek miatt került C osztályba az eszköz, akkor eltávolításuk után lehetséges a felminősítése.

Nem használható

Az EPAL szabványa szerint a raklapok bizonyos hibák esetén nem vehetnek részt a raklapcserében, és javításuk szükséges. Ezeknél két fő típus létezik, egyes hibákkal foglalkozhatnak a felhasználók is, másokat viszont csak az EPAL által engedélyezett és ellenőrzött partnerek javíthatnak.

EPAL raklap esetén kétféle hiba javítható engedély nélkül is, ha a felületből kis mértékben kiállnak a szegek, azt például vissza lehet kalapálni. Emellett, ha a raklap megázott, akkor szintén meg lehet tisztítani, és ki lehet szárítani. Minden más feladatot csak az EPAL partnerek végezhetnek.

Ezek közé tartozik a hiányzó elemek pótlása, a korhadt, alulméretezett vagy más okból hibás elemek eltávolítása és cseréje, a törött deszkák kiváltása, az elfordult tuskók helyreállítása, a kötőelemek, szegek pótlása vagy visszahelyezése, az azonosítók felhelyezése vagy a szennyeződések eltávolítása.

Amennyiben az összes kritikus hiba javatásra került, az adott paletta visszaállhat az áruforgalomba.

Raklapok digitális nyomon követése

A raklapok nyomon követése kiemelten fontos a raktározás és logisztika területén, ennek megoldása mindig kihívást jelentett. Ma viszont az olyan modern rendszerek, mint a magyar fejlesztésű Logicort, segítséget nyújtanak a paletták azonosításában és kezelésében is.

A Logicortnál minden paletta egyedi digitális azonosítót kap, így mindig pontosan tudni lehet, hány raklap van használatban, ezek éppen milyen feladatot látnak el, és mekkora a kihasználtságuk. A rendszer valós idejű adatokat szolgáltat, a korábbi információkat pedig fel lehet használni statisztikák és riportok elkészítésére.

A Logicort megoldása ráadásul kezdő költség nélkül kiépíthető, így egy vállalkozás számára az előre meghatározott havidíj tervezhető kiadást jelent. Ezzel nem csak a raklapokkal kapcsolatos készletgazdálkodás válik naprakésszé, de a fejlesztések bevezetésére még külön keretet sem kell elkülöníteni.

EPAL raklap típusok

Az EPAL raklapok olyan szabványosított eszközöket jelölnek, melyek készítésekor és használatakor egész Európában ugyanazokat az irányelveket követik. Az 1991-ben megalapított Európai Raklap Szövegség (European Pallet Association – EPAL) gondoskodik arról, hogy csak minősített gyártók és javítók készíthessenek ilyen palettákat.

Az egységesítés fő célja, hogy áruszállításkor a tele raklapok helyett ugyanolyan minőségű és méretű üres raklapokat kapjon mindenki vissza, így gyorsítva a szállítmányozást. Az EPAL pontosan meghatározza a paletták minőségi osztályait, így nem lehet vita arról, melyik raklap még mennyire használható.

Napjainkban több, mint 1500 vállalkozás rendelkezik a Raklap Szövetség engedélyével EUR raklapok gyártására vagy javítására.

Raklap típusok

Az EPAL rendszerében jelenleg az EUR mellett további 12 raklap-, illetve 1 gitterbox szabvány került meghatározásra. Ezek megjelenésükben, méretükben, terhelhetőségükben és rendeltetési céljukban egyaránt eltérnek egymástól.

A raklapok mindegyikének fenyőfából vagy nyárfából kell készülnie, és a felhasznált nyersanyagot először ki kell szárítani, hogy ne vetemedjenek meg.

EPAL EURO raklap

Ez az egyik legtöbbet használt raklaptípus a világban, Európában pedig abszolút domináns, nagyjából 500 millió darabot használnak belőle. 11 deszkából, 9 tuskóval és 78 szeggel készül. Méretei:

Tömege nagyjából 25 kg és 1500 kg-ig lehet terhelni. A maximális terhelhetősége 4000 kg, egymásra rakva a palettákat.

A bal és jobb saroktuskókra fel kell festeni az EPAL márkajelzést, illetve a középső tuskóra az IPPC logóját. Emellett kap helyet az országkód, a helyi Növényvédelmi Hatóság nyilvántartási száma, a kártevők ellen alkalmazott kezelés típusának jelzése, a licencszám, illetve a gyártás éve és hónapja. Az EPAL hitelesítő kapocs elhelyezése kötelező, és javítás esetén az ezt igazoló szeget is fel kell helyezni. A glitterbox kivételével ugyanezek az elemek találhatók meg a többi raklapon is.

EPAL 2, 3, 6 és 7 raklapok

Az EPAL 2 raklap egy extra alsó kerettel rendelkezik, így láncon vagy görgős szállítószalagon is továbbítható. 17 deszkából, 9 tuskóval és 133 szeggel készül. Méretei:

Tömege nagyjából 35 kg és 1250 kg-ig lehet terhelni. A palettákat egymásra helyezve a maximális terhelhetősége 4250 kg.

Az EPAL 3 raklap az Ázsiai szabvány a szervezet raklapjai között, mely 13 deszkából, 9 tuskóval és 84 szeggel készül. Méretei:

Tömege nagyjából 30 kg és 1500 kg-ig lehet terhelni. A palettákat egymásra helyezve maximális terhelhetősége 4500 kg.

Az EPAL 6 félraklapot főleg bemutató raklapként használják. 13 deszkából, 9 tuskóval és 69 szeggel készül. Méretei:

Tömege nagyjából 9,5 kg és 500 kg-ig lehet biztonságosan terhelni. Egymásra helyezve akár 2000 kg-ig is terhelhető.

Az EPAL 7 félraklapot főleg az élelmiszer- és italszállításnál használják, de az áruházakban is gyakran ilyen raklapokra helyezik ki a termékeket. Kialakításában kissé különbözik az előzőekben ismertetett palettáktól. 13 deszkából, 3 tuskóval és 42 szeggel készül, emellett 6 darab 3 mm-es acél szögtartót is felhasználnak az elkészítése során. Méretei:

Tömege nagyjából 9,5 kg és 500 kg-ig lehet terhelni. Egymásra helyezve a maximális terhelhetősége 2000 kg.

EPAL gitterbox

Az EPAL gitterbox olyan szállítóeszköz, melyet jellemzően az autóiparban használnak. A raklap aljzatot acélból készült rácsos keret egészíti ki, így tartva meg a szállított árukat. 4 deszkája mellett 2 csuklós panelt tartalmaz. Méretei:

Jelenleg többféle típus is használatban van. A 2011 előtt gyártott gitterboxok tömege 70 kg, az újabbaké 85 kg. Az 1990 előtt készült boxok terhelhetősége 900 kg, a később gyártottaké pedig már 1500 kg. Kapacitása 0,75 köbméter.

Az EPAL gitterboxon másféle jelzéseket kell feltüntetni, mint a raklapokon. A fémfelületen dombornyomottan kell elhelyezni az EPAL jelölést, illetve egy Y betűt. Mellette található a számbélyegzés és az EPAL hitelesítő matrica.

Szintén dombornyomottan kell felvinni a fémfelületre a gitterbox nettó tömegét, terhelhetőségét, szuperponált terhelését és kapacitását. A gyártó nevét is ugyanígy kell jelölni.

Modern raklapkezelés

A raklapok nyilvántartása legalább annyira fontos, mint a minőségük folyamatos ellenőrzése. A magyar fejlesztésű Logicort okosraktározási rendszer minden egyes palettát egyedi azonosítóval lát el. A targoncákra szkennerek kerülnek, így minden raklap mozgatása valós időben követhető.

A háttérben futó alkalmazás pontos adatokat tud mutatni a vállalatnál meglévő palettákról, a bejövő és kimenő cseredarabokról, statisztikákkal és kimutatásokkal segítve a munkát. A rendszer kiépítése ráadásul nem igényel külön befektetést, mivel nincs kezdeti költség, csak egy tervezhető havidíj.

A Logicorttal a paletták nyomon követése és a készletgazdálkodás nem csak könnyebbé válik, de még anyagi megterhelést sem jelent az okosraktározás bevezetése.

EPAL raklap típusok II.

Előző cikkünkben áttekintettük az EPAL szervezetének működését, és az EURO, illetve EPAL 2, 3, 6, 7 raklapok és az EPAL gitterbox adatait. Ebben a bejegyzésben folytatjuk az EPAL palettáinak ismertetését, a CP1, CP2, CP3, CP4, CP5, CP6, CP7, CP8 és CP9 raklapok bemutatásával.

A CP szériát az Európai Raklap Szövetség 2017. novemberében vezette be, főleg a vegyipari áruszállítás biztonságosabbá tételére. A felhasználást jelöli a sorozat CP jelölése, amely a Chemical Pallet kifejezés rövidítése.

Az új raklapokkal végre a vegyiparban is szabványosítani lehetett a raklapcserét, illetve további előnyök is elérhetővé váltak:

EPAL CP raklapok

A széria 9 raklapja főleg a méreteiben és megjelenésében tér el egymástól.

EPAL raklapok elemeinek előírásai

Az EPAL nem csak a raklapok méreteit és terhelhetőségét szabványosította, de az elemek felhasználását és minőségét is egyértelműen meghatározza. A raklapok három rétegből állnak, az alsó deszkákon találhatók a tartógerendák, ezeken pedig a felső deszkák kapnak helyet.

A deszkák vastagságának 18 és 20 mm közöttinek kell lennie, míg a tartógerendák vastagságánál 22-24 mm engedélyezett. A tartógerendákon nem lehetnek sérülések, és nem készülhetnek nyárfából. A deszkák anyagánál a nyárfa és a fenyőfa felhasználása megengedett.

Minden raklapot hőkezelnek, ezzel megfelelnek az ISPM15 nemzetközi szabványnak, mellyel elkerülhető a kártevők nemzetközi elterjesztése. Ezt a paletták középső tuskóin az ISPM jelöléssel fel is kell tüntetni.

A raklap összeállításához az EPAL által jóváhagyott és semleges ellenőrzésen átesett AA feliratú szögeket kell használni. Ezek biztosítják az adott raklap megfelelő merevségét, és az elemek egymáshoz való rögzítését. A szabvány szerint a szegeket egyenletesen kell beütni a felületeken, és legalább 20 mm távolságot kell tartani az élektől.

Az Európai Raklap Szövegség palettáinak ellenőrzését a Bureau Veritas nevű vállalat végzi, mely évente nagyjából 35 000 minőségellenőrzést végez el a raklapok gyártóinál és javítóinál. Ezeket előre nem jelenti be, így csak egyenletesen jó minőségű munkával lehet felkészülni rá.

Raklapok cseréjének feltételei

Az EPAL előírásai alapján a raklapok cseréjekor ellenőrizni kell a paletták állapotát, és ha a kizáró okok közül egy vagy több fennáll, az adott raklapot javításra kell küldeni.

A kizáró okok közé tartozik:

Amennyiben a kizáró okok közül egyik sem áll fenn, a raklapcsere végrehajtható.

Raklapok nyilvántartása

A raklapok mennyisége folyamatosan változik, a be- és kilépő tételeket nyilván kell tartani. Az olyan okosraktározási eszközök, mint a magyar fejlesztésű Logicort, az áruk mellett a palettákat is nyilvántartják.

A Logicort rendszerében mindegyik raklap egyedi azonosítót kap, így a targoncákra szerelt szkennerek folyamatosan leolvassák és továbbítják a mozgatott tételek pontos adatait a központi rendszerbe. Így lehetőség nyílik az áruk és raklapok pontos követésére, a megfelelő leltározásra, és a raklapok utánrendeléséről még azelőtt gondoskodni lehet, hogy elfogynának.

A Logicort emellett nem igényel kezdeti beruházást, mivel egy tervezhető havidíjas konstrukciót használ. Így az okosraktárra való áttérés anélkül megvalósítható, hogy extra fedezetet kellene elkülöníteni rá a vállalkozásnak.

Új vagy használt raklap? A raklapjavítás előnyei, a felújítás költségei

A raklapok használatuk közben előbb-utóbb megsérülnek, ilyenkor nem lehet tovább használni őket. Az EPAL rendszerébe tartozó EURO vagy más típusú raklapokra külön útmutató vonatkozik, hogy milyen sérüléseket lehet még javítani, és mikor szükséges a cseréjük. Emellett az egyes vállalatok belső szabályzatai is előírják a raklapok megfelelő minőségét, melyek hiányában egy paletta nem vehető át, vagy adható ki.

Ebben a bejegyzésben megnézzük, hogy mikor érdemes új raklapot venni, és mikor a felújítás mellett dönteni. Áttekintjük a raklap javításának előnyeit és a költségeit is.

Új vagy használt raklapok – előnyök és hátrányok

Egy új raklap beszerzésének számos előnye van, többek között azonnal munkába állítható az eszköz, kisebb eséllyel károsítja meg az árut, megbízhatóbban teljesít és viszonylag ütemezetten tervezhető az újra rendelése.

A legfőbb hátránya az ára, hiszen egy szabvány EUR raklap 4-5000 Ft-os darabára sokkal jobban megterheli a vállalkozás költségvetését, mint a felújítás. Az új palettánál emellett ki kell fizetni a környezetvédelmi termékdíjat, ami kilogrammonként 20 Ft kiadást jelent.

Ezzel szemben egy használt raklap felújítása darabonként 500 Ft-tól érhető el, a végeredmény pedig a szabványoknak megfelelően javított, jó minőségű eszköz lesz. Ez egy költséghatékony megoldás, ráadásul a felújítással védhető a környezet is.

A paletták javítása PR-értékkel is rendelkezik, mivel a vállalati kommunikációban kihangsúlyozható a zöld gondolkodás és a megmentett fák száma. Ezek a tények a közösségi médiában nagyon jól használhatók, és ingyen reklámot biztosíthatnak a vállalkozás számára.

A használt raklapok felújításának hátránya, hogy külön feladatot jelenthet a megfelelő minősítéssel rendelkező raklapjavító vállalkozás felkutatása, a vele való kapcsolattartás, és az oda-vissza mozgatás megoldása. Szintén zavaró lehet, hogy a használt paletták színe sötétebb, szürkébb egy új raklapnál, bár ez a funkcionalitást nem veszélyezteti.

Mikor érdemes raklapot javíttatni

Bár a fentieknek megfelelően a paletták javítása sok esetben kifizetődőbb, nem mindig lehetséges megmenteni egy túlságosan elhasznált példányt. Ha nem az EPAL raklapokról van szó, akkor is figyelembe kell venni a megbízhatóságot és a terhelhetőséget, hogy a logisztikai folyamatok ne sérüljenek egy selejtes eszköz felhasználása miatt.

Általánosságban elmondható, hogy a raklapjavítás során a következő feladatokat lehet elvégezni:

Ha a raklap ezeknél a sérüléseknél jobban elhasználódott, akkor nagy eséllyel mindenképpen cserélni kell.

Raklapok újrahasznosítása

A raklapok újrahasznosítása során a tönkre ment palettákból újrahasznosított darabok készülnek. A folyamat során a még ép részeket elválasztják a selejttől, és használható raklapokat építenek fel belőlük. Így az olyan paletták, melyeknél csak egy vagy több elem hiányzik, repedt vagy szennyeződött, könnyen kiegészíthető pótelemekkel.

Mivel a raklapok anyaga fenyőfa vagy nyárfa, így a már menthetetlen részeket sem kell kidobni. Ezekből eltávolítják az összes szeget, illetve más fém részeket, és darálógéppel faaprítékot készítenek belőlük. A végeredmény egy 100%-ban természetes darálék, mely komposztálásra, fűtőanyagnak vagy bármilyen tetszőleges célra felhasználható.

Az újraépített raklapokat is alávetik hőkezelésnek, hogy megfeleljenek a nemzetközi- és belföldi árufuvarozás szigorú növényvédelmi előírásainak. Így biztosítható, hogy a faanyagban ne bújjon meg semmilyen élősködő vagy kártevő, mely a szállítással könnyen elterjedhetne.

Raklapok kezelése és nyomon követése

A raktárban mozgó raklapokat folyamatosan nyomon kell követni, hiszen csak így kapható valós kép a mennyiségükről és a rendelkezésükre állásról. A Logicort okosraktározási rendszere minden palettát digitális azonosítóval lát el, melyet a targoncákon lévő szkennerek vagy a dolgozók kézi eszközei olvasnak le.

A segítségükkel valós időben látható az egyes tételek mozgása és elhelyezkedése, a raktárba való beérkezésük és távozásuk, és az esetlegesen sérült paletták is kiszűrhetők vele. A modern raktározás eme eszközével megszüntethetők a fantom készletek, és nem csak akkor kell szembesülni a hiányzó raklapokkal, amikor azokra valóban szükség lenne.

Az okosraktárra való átállás nem igényel külön pénzügyi befektetést, hiszen a Logicort gondoskodik a rendszer kiépítéséről, a szükséges eszközök beszerzéséről, és a dolgozók betanításáról. Mindez csak egy tervezhető havidíjjal jár együtt, így az átállás szinte bármikor megejthető.

Milyen hatással van az ipar 4.0 a raktározásra és logisztikára?

Az ipar 4.0 egy napjainkban igen népszerű kifejezés, melyet sokszor említenek smart production vagy okosgyártás néven is. Mindegyik elnevezés a negyedik ipari forradalomra utal, amely során ebben a gazdasági ágban is átveszi a fő szerepet az automatizálás, az információs technológia és a dolgok hálózatba kötése.

Az ipar 4.0 alá tartoznak az önvezető autók, a mesterséges intelligenciával megtámogatott gyártósorok, de minden olyan technológia is, ahol egymással kommunikáló és egymás között munkát megosztó gépek viszik a fő szerepet.

Ipar 1.0, 2.0 és 3.0 – történelmi áttekintés

A negyedik ipari forradalmat három másik előzte meg, és mindegyik jelentős változást hozott az emberek életébe.

Az első ipari forradalom (ipar 1.0) a gőzgép 1769-es feltalálásával vette kezdetét, és egészen a 19. század közepéig tartott. Széles körben elterjedtek a gőzzel hajtott gépek, melyek az ipar és közlekedés minden területén felhasználásra kerültek. Kialakultak a gyárak, a vidéki lakosság a városokba áramlott.

A második ipari forradalom (ipar 2.0) az 1870-es évektől egészen az első világháborúig tartott, amikor még fejlettebbé vált a gépek felhasználása, melyet új típusú munkaszervezéssel is megtámogattak. A modern gépek soha nem látott módon növelték a termelékenységet. Az egyre jobban élő emberek el szerették volna költeni a keresetüket, ez pedig magával vonta a szolgáltatószektor kialakulását.

A harmadik ipari forradalom (ipar 3.0) az 1970-es évektől indult be, melynek során megjelentek a számítógépek, a programozható ipari robotok, és a részleges automatizáció. Olyan veszélyes és munkaigényes területeken vették át az emberi feladatok jó részét az automaták, mint például az autó- vagy szerszámgyártás.

Különbség az ipar 3.0 és 4.0 között

A fő különbség az ipar 3.0 és 4.0 között az, hogy míg a 3.0-ás gépek csak automatizáltan dolgoztak, addig a 4.0-sak már képesek önálló munkavégzésre is. Ezt számos IT eszköz biztosítja, melyek segítségével az eszköz képes a környezete észlelésére, és az ennek megfelelő döntések meghozatalára.

Például, egy ipar 3.0-ás CNC gép képes nagyon jó sebességgel végrehajtani a beprogramozott utasításokat, de szükség van az emberre a korrekciók elvégzésére. Egy ipar 4.0-ás CNC gép már akár több száz szenzorral dolgozhat, melyek valós idejű adatot közvetítenek az eszköznek a termelés optimalizálására. A munka során begyűjtött mutatók és más adatok elemzésével pedig a beépített mesterséges intelligencia és öntanuló algoritmusok képesek levonni a konzekvenciát, és megtalálni az ideális paramétereket.

Egyes területeken találkozni lehet az ipar 3.5 kifejezéssel is, ez egyfajta hibridje a 3.0-nak és 4.0-nak. A negyedik ipari forradalomra való áttérés ugyanis jelentős erőforrásokat igényel, mely nem megy egyik napról a másikra. A 3.5 tehát egyfajta köztes állapot, amikor már egyre több negyedik generációs megoldás kerül felhasználásra.

Ipar 4.0 a raktározás és logisztika területén

A negyedik ipari forradalom információtechnológiai eszközei jelentősen átalakítják a raktározást és a logisztikát is. Az olyan okosraktározási rendszerek, mint a magyar fejlesztésű Logicort, fejlett eszközökkel rendelkeznek, és folyamatosan elemzik a beérkező adatokat.

A Logicort rendszerének alapját a raktárban felszerelt szkennerek és a tételekre ragasztott RFID tagek jelentik. Ezek segítségével minden tétel teljes életútja nyomon következő a raktárba belépés és az onnan történő távozás között. A targoncákra szerelt szkennerek valós idejű adatokat szolgáltatnak, így mindig pontosan tudható, hol kell egy-egy árut keresni.

A munkaszervezést a háttérben futó szoftver segíti, mely optimalizált túra útvonalakat készíthet, és a dolgozóknak kiosztott ipari tabletek segítségével megnövelheti a hatékonyságot. A jobb szervezés az egész logisztikai láncra kihat, csökkenhet az üresjárat, a gépek egymásra várása, a targoncáktól kezdve a szállítást lebonyolító kamionokon át.

A negyedik ipari forradalom vívmányait felhasználó vállalatok versenyképessége nő, a hatékonyság növekedésével pedig csökkennek a költségek. Az ipar 4.0-ás eszközök a raktár dolgozóinak elégedettségét is növelhetik, hiszen a felesleges utak megtakarításával, a logikusabb munkaelosztással rájuk is kisebb teher hárul. Ezzel pedig megfelelő válasz adható az egész szektort sújtó munkaerőhiányra és elvándorlásra.

A Logicort okosraktározási és logisztikai szolgáltatása nem igényel kezdeti beruházást, csak egy jól tervezhető rendszeres havidíjjal jár együtt. Így a negyedik ipari forradalom megoldásaira való áttérés akár azonnal, egy rövid beüzemelési szakaszt követően megtörténhet.

Hogyan működnek a vonalkódok, és hogyan segíthetik a raktározást és logisztikát?

A vonalkódok az élet minden területén megtalálhatók, pedig csak az 1950-es évektől fejlesztették ki őket, és az 1970-es évektől részei a mindennapoknak. A technológia a kitalálása óta ugyanúgy működik, eltérő vastagságú fekete vonalak és a közöttük lévő fehér területek építenek fel egy-egy vonalkódot.

A leolvasáskor a fehér részekből olvasható ki adat, mivel ez a felület veri vissza a szkenner fényét. A tárolt számsort gyakran a kód alá is rányomtatják, így az információ akkor is kinyerhető, ha nincs elérhető leolvasó készülék a közelben. A vonalkódokat széles körben használják az ipar és a kereskedelem során, de a raktározás és logisztika számos munkafolyamatát is megkönnyítik.

Vonalkód szabványok, típusok és tartományok

A vonalkódok globális felhasználása miatt számos szabvány alakult ki a kezelésükre. Az egydimenziós vonalkódok európai szabványa az EAN 13, melyet a GS1 nevű nemzetközi szervezet felügyel, és egyben gondoskodik az új vonalkódok kiosztásáról.

Az EAN 13 karaktert tartalmaz, ez a számsor van feltüntetve a vonalkód alatt, és ezt az információt tárolják a fekete-fehér sávok. Az első 3 számjegy a származási országot jelöli, például magyar termékeknél 599-cel kezdődnek a kódok. A következő 2-7 számjegy a gyártót vagy forgalmazót jelöli, míg a fennmaradó 2-7 számjegy az adott terméket. Az utolsó számjegy egy ellenőrző szám, melyet a többiből generálnak le.

Az EAN 8 is az európai vonalkódok rövidebb szabványa, a nevének megfelelően 8 számjegyet tárol. Jellemző felhasználása a kozmetikai iparág vagy a dohánygyártás.

Az UPC-A és UPC-E vonalkódszabványok az Amerikai Egyesült Államokban jöttek létre, 10, illetve 6 karaktert használnak a termékek azonosítására. Ismert még a Japánban használt JAN szabvány, mely gyakorlatilag az EAN 13-t jelenti. Mivel Japán országkódjai a rendszerben a 45 és 49, ezért minden JAN-vonalkód ezekkel a számokkal kezdődik.

A Code 128 nagy adatsűrűségű információtárolást tesz lehetővé, mely 103 karaktert használ a kódolásra. Létezik csak numerikus, de alfanumerikus változatban is. Napjainkban főleg a termékek szállításánál használják, ahol a csomagolásra nyomtatott Code 128 vonalkódot olvassák le az út során a különféle szkennerek. Egy speciális vonalkód típus még az ISBN kód, ahol a 13 számjegy a könyvek és folyóiratok azonosítására használható. Magyarországon a Magyar ISBN Iroda a felelős a kódok kezeléséért és kiadásáért.

A kétdimenziós vonalkódok sokkal nagyobb információmennyiséget tudnak tárolni, ide tartozik a DataMaxtrix vagy QR kód. Utóbbi akár online linket is tartalmazhat.

Címke típusok

A vonalkódokat hordozó címkék nagyon eltérők lehetnek egymástól, így különféle előnyökkel és hátrányokkal is rendelkeznek.

A direkt termál címke felületén hőre érzékeny anyag található, így a felhevített nyomtatófej tinta nélkül tudja kialakítani a vonalkódot. Előnye, hogy olcsóbb, de maximum 1 évig használható és érzékeny a hőre vagy a napsütésre. Tipikus felhasználási területe az élelmiszerek vagy szállításhoz használt címkék elkészítése.

A termotranszfer címkéknél a nyomtatófej egy festékszalag segítségével viszi fel a vonalkódot a termékre. Emiatt drágább a használata, de az elkészült kód tartós, ellenáll a hőnek és nedvességnek, és a dörzsölést is jobban bírja. Azoknál az alkalmazásoknál ideális választás, ahol fontos a vonalkód hosszú ideig történő megőrzése.

A címke anyaga is többféle lehet, a leggyakoribb típus a papír. Olcsósága mellet a legnagyobb hátránya a sérülékenysége. Általában viaszalapú festékkel viszik fel rá a vonalkódot.

A polipropilén címke már vízálló, de csak korlátozott mértékben bírja a gyűrődést. Ha kültéri használatról van szó, akkor a poliészter címke a megfelelő választás, az előző két típusnál nagyobb költsége miatt azonban csak indokolt esetben használják.

Vonalkódok a raktározásban és a logisztikában

A vonalkódok az egyik legegyszerűbb megoldást jelentik a termékek azonosítására a raktárakban és a logisztikai folyamatok során. Mivel ezek a kódok gyárilag rákerülnek az árukra, ezért ezek elhelyezésével már nem kell foglalkozni. Egyediségük miatt pedig kizárt a téves azonosítás vagy a különféle tételek összekeverése.

Az olyan okosraktározási rendszerek, mint a Logicort, a vonalkódokat is felhasználják a modern munkaszervezés során. A Logicort például rendelkezik vonalkódos modullal, melyet gyakran használnak a komissiózás területén. A kód leolvasása gyors, egyértelműen azonosítja a szükséges tételt, és a szkenneléssel egyszerre elvégezhető az ellenőrzés is.

A Logicort segítségével megvalósított okosraktározás ráadásul még extra beruházást sem igényel, mivel csak egy tervezhető havidíjjal kell számolni. A vonalkódok haladó szintű felhasználása így egy rövid kiépítést követően azonnal megkezdhető.

Hogyan működik az RFID technológia, és hogyan lehet felhasználni a raktározás és a logisztika területén?

Sokak számára ismerősen csenghet az RFID technológia neve, mely az angol Radio Frequency Identification rövidítése, és az adatok azonosítására és továbbítására használják. A rendszer lelkét azok az RFID címkék vagy chipek alkotják, melyeket szinte bárhova fel lehet ragasztani vagy be lehet építeni.

Az RFID technológia felosztása frekvenciahasználat szerint

Az RFID a használt rádiófrekvencia típusa szerint háromféle lehet, LF, HF vagy UHF.

Alacsonyfrekvenciájú RFID (Low Frequency – LF)

Az LF típusú RFID rendszerek a 30 és 300 kHz közötti frekvenciatartományon működhetnek, jellemzően azonban a 125-134 kHz közötti részt használják. Az ilyen chipek vagy címkék érintéssel vagy maximum 10 centiméter távolságból olvashatók le.

Ezt a típust a leggyakrabban az állatok nyomon követésére, autók távirányítóiban vagy azonosításra használják.

Magasfrekvenciájú RFID (High Frequency – HF)

A HF RFID-típus 13,56 MHz-es hullámhosszon működik, és az adathordozó olvasásához maximum 30 centiméterre lehet a leolvasó. A HF technológiát használják a szerencsejáték zsetonoknál, DVD-k árusításánál, könyvtári könyvek azonosítására, de személyazonosító igazolványokba építve is.

Ultramagas-frekvenciájú RFID (Ultra High Frequency – UHF)

Az ultaramagas-frekvenciájú típus a 300 és 3000 MHz közötti frekvencia tartományban működhet, de jellemzően a 433 MHz-et, vagy a 860 és 960 MHz között sávot használják az ilyen eszközök. A gyakorlatban kétféle leolvasási módszerrel működhet az UHF, aktív vagy passzív módon.

Az aktív RFID működési frekvenciája a 433 MHz, és 30 métertől akár 100 méternél nagyobb távolság is lehet a leolvasó és az adathordozó között. Ezt a megoldást használják a járművek nyomon követésére, a bányászatban, az autógyárak gyártósorain és számos hasonló területen.

A passzív RFID a 860-960 MHz-es sávot használja fel, és maximum 25 méterről olvasható le. Ezt a technológiát használják fel például a termékek követésére, a gyártósoroknál, a gyógyszeriparban, a készletek kezelésénél és a raktározásban is.

RFID tagek használata

Akármelyik technológiát is alkalmazzák, a termékekre vagy árukra ragasztott címkék, beépített chipek tárolják az adatokat. Ezeket tageknek is nevezik, és áruk jelentősen eltérhet:

Az aktív tageket beépített áramforrással látják el, az energiatakarékosság miatt megadott időközönként bocsátanak ki jeleket. Ezeket lehet befogni a leolvasóval, amely értelmezi a tag által tárolt adatokat.

A passzív tagek nem rendelkeznek saját áramforrással, így nem is tudnak információt sugározni. A leolvasó által küldött jelet gyűjtik be, aminek hatására a tagek beépített antennájában áram generálódik. Ez már elegendő az adatok leadásához, melyet felfog az olvasó. Mivel ez a legolcsóbban legyártható tag, így a legtöbb helyen ezt a típust használják. Sokszor csak egy adatdarabkát (pl. sorszámot) tud visszaadni a leolvasás során, néha azonban egy kisméretű memóriatárat is beépítenek, mellyel még több adat adható át.

Európai és amerikai szabályozás

Bár a passzív RFID tagek számára a 860 és 960 MHz közötti frekvenciasáv került meghatározásra, a gyakorlatban nem a teljes tartományt használhatják ki.

Európában egy országok feletti szervezet, az European Telecommunications Standards Institute (ETSI, Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) kezeli a kommunikáció szabványosítását, melybe az RFID technológia által használt rádiófrekvenciás sávok is beletartoznak. Ez a passzív RFID-k számára a 865 és 868 MHz közötti sávot jelölte ki. RFID tagek vagy más felszerelés vásárlásakor tehát ügyelni kell arra, hogy Európában az ETSI típusú eszközök kerüljenek beszerzésre.

Amerikában is létezik hasonló szervezet, ott a Federal Communications Commission (FCC) jelöli ki a frekvenciasávot. Az USÁ-ban a passzív RFID-k számára a 902-928 MHz-es tartomány használható fel, s ott azokat a tageket és kiegészítő eszközöket kell beszerezni, melyek FCC típusúak.

Az RFID technológia felhasználása a raktározás és logisztika területén

Az olyan okosraktározási rendszerekben, mint a magyar fejlesztésű Logicort, minden raktárba belépő tételre egy-egy RFID címke kerül. Ezeket a raklapok mozgatásakor a targoncákra szerelt scannerek leolvassák, így mindig pontosan látható az áruk helyváltoztatása és aktuális elhelyezkedése.

Az adatokat a háttérben futó szoftver valós időben mutatja, és a naprakész információk segítségével nagyon könnyű a különféle jelentések elkészítése. A leltározás sokkal egyszerűbbé válik, a nyilvántartások pontossága miatt pedig nem alakulnak ki fantomkészletek.

De az RFID még ennél többet is tud, hiszen a munkaszervezésre és hatékonyságra is kihatással van. Azzal, hogy a dolgozók ipari tableteket is kapnak, mindig pontosan lokalizálni tudnak egy tételt. Az optimalizált túraútvonalak megtervezésével pedig nem kell többé felesleges köröket róni a komissiózás során, így csökken a munkatársakra nehezedő nyomás, és gyorsabbá válik a túrák összeszedése.

A Logicort okosraktározási rendszere nem igényel kezdő beruházást, csak egy minden hónapban tervezhető havidíjjal jár. Így az RFID technológia által nyújtott előnyök bekerülési költségek nélkül, egy rövid telepítést követően már azonnal kihasználhatók.